Az utóbbi hónapok különböző hírforrásból tudhatjuk, hogy az elkövetkező időben a gabona piaci ára jelentős növekedést hozhat számunkra. A jelenlegi gazdasági helyzet, az infláció, vagy az Európában kialakult állapot és nyersanyaghiány, komoly kihívásokkal szembesítheti nemcsak az ezen a földrészen élőket, de a világ más pontjain, a túlélésért küzdők életét is végérvényesen megváltoztathatja. Az elegendő csapadékmennyiség és az időjárási viszontagságok nagyban befolyásolhatják a termények hozamát. Az aszály az egyik legnagyobb veszélyt jelenti a mezőgazdaságra világszerte, mivel a legtöbb alapvető növényünk nem túl toleráns a kiszáradási stresszel szemben.
Hazánkban az Alföld idén már jelentősen megszenvedte az aszályt, így mint már a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökhelyettese elmondta, a repcében, őszi búzában és árpában nagy mértékű a kár, ezáltal pedig terménycsökkenés következett be.
Ahhoz, hogy a precíziós gazdálkodás hatékony legyen, folyamatos adatáramlásra van szükség. Itt jönnek a képbe a drónok. Egyre több mezőgazdász használ drónokat adatgyűjtésre, a termények megfigyeléséhez és permetezéséhez egyaránt.
A drónok gyorsan képesek nagy területeket analitikus „szemmel” láttatni, és hasznos információkkal szolgálnak a gazdák számára a változó környezeti feltételekre és a termés maximalizálására fókuszálva.
A drónok forradalmasíthatják a növényvédő szerek kijuttatását
Míg a növényvédő szereket általában 200-400 liter vízzel alkalmazzák hektáronként, a drónok esetében ez csak 10 liter (vagy még kevesebb) lehet. Hogyan? Ha ugyanannyi hatóanyagot használunk, de jóval kevesebb vízzel, a hatóanyagtartalom a szokásosnál sokkal koncentráltabb lesz. Ezért a korábban szükségesnél jóval kevesebbet kell kijuttatni.
Minden időszak más és más kihívásokkal szembesít, éppen ezért gyakran kell dönteni arról, hogy az idő rövidsége miatt hová irányítsák a gazdák szaktudásukat, és erőforrásaikat. A drónok adatainak felhasználása, a szántóföldi gazdálkodási rutinban, lehetővé teszi a termelő számára, hogy idejét és tudását a leghatékonyabban használja fel – ott és akkor, ahol és amikor a leginkább számít.
A mezőgazdasági drónok kiválóak az adatgyűjtés és a feldolgozás területein is. Szakértelemmel és a fejlett analitikával kapcsolatos munkaismeretekkel biztosítják, hogy a lehető legtöbbet hozza ki a drónok nyújtotta előnyökből.
A drónokkal történő növényvédő szerek kijuttatása számos előnnyel rendelkezik
A drónokkal való munka évről évre népszerűbb, mert segítségükkel a permetszerek hatékonyabban és takarékosabban jutnak ki a kívánt növényi kultúrákra. Nincsen taposási veszteség, ami akár 10-30 százalék közötti terméskiesést is megakadályozhat hosszabb távon. A talaj állapota esetenként eltérő és egyenetlen lehet, melyre a drónok változatlanul a legjobb és leghatékonyabb módszereket kínálják.
Segítünk a terméshozam növelésében! Vedd fel a kapcsolatot szakértőinkkel!
Hidas permetező vs. mezőgazdasági permetező drón
A szántóföldön általában hektáronkénti 250-300 liter folyadékmennyiség szükséges egy növényvédelmi kezeléshez. Drónnal ugyanez 10-30 literig is csökkenthető, de a deszikkáló anyagból akár 8 liter is elegendő lehet.
Ilyen mértékű csökkenést a növényvédelmi szakirodalom szántóföldi permetezés esetén, a talajra juttatott növényvédő szer mennyiségét nagyjából 40 és 60 százalék közé teszi. Ezt figyelembe véve, a 250-300 liter a felére is csökkenthető azzal, hogy csak oda juttatjuk ki az permetező anyagot ahová szükséges.
Maximális hatékonyság
A permetezési nyomás, a vízmennyiség, a kijuttatási sebesség, az elsodródás veszélye és a kijuttató fúvóka különösen fontosak, mivel befolyásolják a permetképet és a cseppek méreteloszlását.
A finom porlasztású drónos kijuttatásra optimalizált permetező szer, kevés vízzel is megfelelően használható, így jobb fedés érhető el. A finom porlasztás okozhatná az elsodródás veszélyének növekedését is, de a préselő rotorszél lefelé kényszeríti a permetező szert, így az egyetlen, amit fontos figyelembe venni, azok az időjárási körülmények.
Deszikkálás jelentősége
Az érett napraforgó például, amelynek gazdagon telt „feje” tartalmazza az összes magot, hosszabb ideig nedvesen marad, mielőtt az anyatermészet elvégezné a kiszáradást. A magok betakarítása előtt legfeljebb 15%-os nedvességtartalomra kell szárítani őket.
A természetes száradása azonban lassú és egyenetlen lehet. Ezért a gazdák általában szárítószereket permeteznek, hogy felgyorsítsák a szárítási folyamatot, és egyidejűleg készítsék fel ugyanazt a földdarabot a betakarításra. Ezáltal a kedvezőtlen időjárás, a lombosodás és a madárfosztás miatti terméskiesés is csökkenthető, ha az optimális betakarítási időpontot nem mulasztják el.
A szárítás tervezhetőbbé teszi a betakarítást
A virágzás után ezeknek a magas, szőrös szárú növényeknek az egyetlen lehetséges módja a kiszárításra, (korábban csak a négy hosszú lábú) a nagy átjárhatóságú gépek jelentették az egyetlen megoldást.
A precíziós gazdálkodás térnyerésével azonban, a gazdák már saját szemükkel is meggyőződhetnek a mezőgazdasági permetező drónok igazolta eredményekről, és a technológia nyújtotta számtalan előnyről. Ezek a mozgékony, a terepviszonyokhoz alkalmazkodó drónok könnyedén elérik a szükséges magasságot, így a megfelelő távolságból permetezhetők a növénykultúrák anélkül, hogy a termés károsodna.
A drónok használata az érési folyamatból egy-két hét lefaragására, és ezeknek a sárga virágú virágoknak a szárításával azonos ütemben történő szárítása, előnyös lehet a termelők számára. Ellenkező esetben valószínűleg késői szezonbeli szárbetegségeket, és más károsodást tapasztalhatnak a termésükben.
forrás: https://www.agroinform.hu/szantofold/nehogy-mar-8-literrel-lehessen-deszikkalni-56346-001
Cikk by: ES
Kérdésed van? Keresd szakértő kollégáinkat!
Legutóbbi hozzászólások