Egyre elterjedtebb tény, hogy minden munkafolyamat hatékonyabbá tehető adatrögzítéssel és -feldolgozással. Ez különösen jelen van az agráriumban, hiszen a precíziós gazdálkodás térhódításával egyre inkább előtérbe kerülnek olyan innovatív megoldások, mint a hőkamerás feltérképezés.
A hőkamera ugyan nem tartozik a legmodernebb eszközök közé, de azáltal, hogy pilóta nélküli légi járművön tudjuk alkalmazni számos új előnyét tudjuk felfedezni és kiaknázni.
Hogyan működik a kamera?
A hőt hasonlóan kell elképzelni mint a fényt. A fény különböző méretű sugarakat bocsát ki magából, melynek segítségével történik a képalkotás. A hő is egyedi hullámhosszú sugarakat bocsát ki magából, a tárgyak különböző hőmérsékletűek, ennek értelmében különböző mértékű infravörös sugárzással rendelkeznek. Alapvetően egy hőkamera speciális lencsék és szenzorok segítségével rögzíti a tárgyakról visszaverődő infravörös sugarakat. A sugarak méretéből következtethetünk a tárgy hőmérsékletére, minél nagyobb az infravörös sugárzása, annál magasabb a hőmérséklete.
Felfedezése
Az infravörös sugárzás felfedezése Sir William Herschel nevéhez fűződik 1800-ban, ugyanakkor igazi áttörést csak az I. világháború hozott. A technológia a 20. század végére egyre csak fejlődött. Az 1970-es években még egy órára volt szükség egy kép feldolgozására, ez 1990-től az okos szenzor megjelenésével jelentősen lecsökkent, ami árcsökkenéshez és a technológia elterjedéséhez is vezetett. Napjainkban pedig már az ipari drónozás egyik legfontosabb adatrögzítő eszközévé vált.
Felhasználási területek
Az ipari drónokra szerelt hőkamerák felhasználási területein belül három fontos szektort érdemes megemlíteni: az agrárszektort, az építőipart és az energetikai szektort.
A mezőgazdasági szektorban kulcsfontosságú szerepe van a fertőzött növények azonosításában, ugyanis nagy területeket vagyunk képesek hatékonyan feltérképezni. Nem is beszélve azokról a területekről, melyek az ember számára nehezebben megközelíthetőek. A fertőzések mellett a hőkamerás technológia kiválóan alkalmas a stressz-szint, az élősködők jelenlétének, a savasság és a vízigény meghatározására is.
Az építőiparban alkalmazhatjuk épületek tetőszerkezetének felderítésére, de időben fel tudunk fedezni hőhidakat és szigetelés elemek meghibásodását. Amikor az építőiparról beszélünk fontos megemlítenünk az utak és a hidak felmérését is. Az utak erózióját és a hidak stabilitását ugyanis olykor kockázatos lehet felmérni, de hőkamerás drónnal ezt biztonságosan megtehetjük.
Az energiaszektorban leggyakrabban a napelemparkok megfigyelését szokás példaként emlegetni. Manuálisan ugyanis nehéz megtalálni a meghibásodás forrását, ugyanakkor hőkamerával mindez egyszerűen és gyorsan megvan, mivel a meghibásodott elem hőmérséklete jelentősen eltér a többitől.
Ahogyan a felsorolt szektorok példáiból is látszik a hőkamerával felszerelt drónok hatékonyabbá, gyorsabbá és kockázatmentesebbé tehetik terület- és állapotfelmérésinket. Ez különösen igaz a precíziós gazdálkodásra, ahol a technológia már alapköként működnek, mivel az ültetvény szempontjából létfontosságú információk birtokába kerülünk a feltérképezések után.
Legutóbbi hozzászólások